Donic Bluefire m2 ütőborítás teszt

Donic Bluefire m2 ütőborítás teszt

Körülbelül fél éve játszok fonákon max-os Donic Bluefire M2-vel, és ezen jelenleg nem is akarok változtatni.

Az alábbiakban foglalom össze a tapasztalataimat:

Ez a szoft jellegét tekintve a „nagy lukacskás szivacsú” kategóriába tartozik az új generációs támadó szoftok közt, mint pl. a Hexer, Joola X-plode vagy a Tibhar Evolution sorozat. A borítás valóban meglepően nagy dinamikát mutat a játékban rugalmasság tekintetében, ahogy a Donic reklámszöveg is írja. Én egy Viscariára hasonlító kevlár-karbon betétes fán játszottam vele, és meglepődve tapasztaltam, hogy tuning nélkül is egyértelműen kielégítőek voltak a borítás tulajdonságai, ami nem sok szoftról mondható el. (Megjegyzés: nem karbon fa esetén már szükség lehet tuningolásra az ideális teljesítmény elérése érdekében, és az M2 képes is intenzíven reagálni a tuningra).

A borítás fals szempontjából közepes szintet teljesít, felülete megbízhatóan tapad, és tartós. Az egész borítás rugalmas, ruganyos, de nem túl laza, azaz van benne megfelelő mértékű feszültség is.

Keménységre nézve medium/medium- (médium/médium mínusz) karaktert mutat. Ez a keménység fonákra pont ideális lehet azoknak, akik nem szeretik a „túlpuha” szoftokat, de fonákra nem akarnak keményet sem tenni. Az Bluefire M2 egy olyan fonák szoft, amiről katapultosan megy a labda, de nem „fx-esen”, hanem annál egy fokkal direktebben, precízebben. Nagyon megbízható borítás, mindig oda megy a labda, ahová ütjük.

A közepes fals miatt tenyeresre én nem ajánlom, (bár ott sem hagyja az embert cserben, és kiszámíthatóan viselkedik…) viszont a pörgetéskor megnyilvánuló közepes ív miatt azok számára pl. nem optimális a használata, akik a magas ívű borításokat részesítik előnyben tenyeresen.

Donic Bluefire M2 asztalitenisz borítás szivacsa
Donic Bluefire M2 asztalitenisz borítás szivacsa

A kontrákban, droppokban, nyesésnél, labdatartásban egyaránt egy dolog dominál: a kiszámíthatóság, megbízhatóság. A rövid játékban éppen annyi rugalmasság van a szoftban, ami könnyűvé teszi a finom helyezéseket, de hosszan, élesen és egyben laposan is lehet vele nyesni gond nélkül. A súlyról nincs pontos adatom, de átlagosnak mondható (nem túl nehéz, de nem is könnyű).

Összefoglalva a Bluefire M2 egy olyan támadó ütőborítás, ami mindenben „középút” jellegű, kellőképpen dinamikus viselkedésű, és fonákra kimondottan jól használható.

— takacslaci —

Szólj hozzá a Facebook felhasználóddal

hozzászólás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás