Joola Amy teszt

A Joola Hungária Kft. jóvoltából a Joola Amy Soljáról elnevezett két új antiját tesztelhettük nemrég. A tesztben segítségünkre volt egy sok-sok éve már antival védő nb-s játékos is a vélemény megírásában. A tesztborítások: Amy Control 0,4 és Amy Classic 1.0 voltak, egy Joola Toni Hold fán. Tulajdonságok: Jellegét tekintve mindkét borítás eltér a klasszikus anti borítástól. A Classic változat 1.0-s szivaccsal kapható, és a szivacsa puha. A szivacs puhasága nem tompán puha, nem ül le rajta egyből a labda, hanem relatíve rugalmasan puha.

A Control változat kemény szivacsú, és 0,4 ill. 0,7 mm-es szivaccsal kapható. A szivacs itt sem tompít a hagyományos antikra jellemző módon, hanem van sebessége, és mivel vékonyságánál fogva átüt rajta a fa, így a gyorsaságában az is lényegi szerephez jut.

A klasszikus antikhoz hasonlítva az Amy antik játéktulajdonságait, az egyik fő eltérés abban van, hogy ezek az új Joola antik lényegesen gyorsabbak, rugalmasabbak a jól ismert „nagyon lassú” típusú klasszikus anti topspin borításokhoz képest. A másik különbség pedig az, hogy a gumi tapadása még a minimális szintet sem éri el, gyakorlatilag teljesen tapadásmentes. A klasszikus antival berögzült mozdulatú nyesések sokkal magasabbra szállnak fel, és a labda bizonyos ütőszögek esetén egyszerűen elcsúszik a gumin. A borítás a falsokra nem reagál, falsot szerválni vele pedig esélytelen. Biztonsági védőjátékot játszani vele tehát csak igazán nagyon lassú fával való párosítás esetén ajánlott megpróbálni.

A visszanyesett pörgetéseknél a labdában általában nem volt nagy nyesés, sok volt a majdnem üres labda. A megfelelően megütött ütések és droppok viszont nagyon nagy ritmustörést okoztak a játékban, a labdában a dropp esetén sem volt jellemző a „szétnyesettség” (visszafordított fals), hanem sokkal inkább az ütemváltás volt zavaró, és a labda kellemetlenül lefelé húzott, vagy szinte megállt. Ebből az látszott, hogy a „kezelt, csúszós hosszúszemcsék”-hez szokott mozdulatokkal és taktikával az Amy antik is bizonyára jól működnének a támadó játékosok életének megkeserítésére, de az irreális falsok helyett az ütemtelen labdák mellett a taktikában a kellemetlen és egyúttal viszonylag gyors ütéseket is kellene alkalmazni egyik fegyverként. Nagyon speciális mozdulatokkal lehet elsősorban kihozni a borításban rejlő lehetőségeket, ahogyan azt névadója is teszi.

Különleges borítással van tehát dolgunk, amivel a Joola valami újat alkotott; valami újat, ami igazából se nem védő anti, se nem „támadó anti”, talán nem is igazán droppoló anti, hanem egy különlegesség, ami megfelelő kezekben és sok gyakorlással egy nagyon eredményes játék eszköze lehet, ahogyan névadója ezt bizonyítja győzelmeivel az asztalnál.

Szólj hozzá!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás