Új ranglistarendszer indul Szegeden

Asztalitenisz körökben számos különböző ranglistarendszer kering mind más előnyökkel és hátrányokkal, azonban hiányzik egy egységes, potenciálisan minden játékszintet kezelni képes megoldás. Ebben a cikkben egy új pontszámítási rendszerről lesz szó amit – egyelőre szűk körben – a szegedi amatőr versenyrendszerben kísérleti jelleggel próbálunk ki. Az új rendszer ötletét az Egyesült Államokbeli asztalitenisz ranglistarendszer tapasztalata adta. A lényege, hogy minden játékosnak nyert és vesztett meccsek alapján kialakuló játékerőssége van, amit egy pontszámmal írnak le. így nem egy szigorú értelemben vett sorrendről van szó; a játékerősség a játékos jellemzője ami időben változhat ahogy a játékos fejlődik. Magasabb pontszám erősebb játékost jelent. A pontszámok folytonos skálán nagyon finoman egy statisztikai modell szerint változnak. Többek között ezért is, magyarul folyópont-rendszernek neveztük el.

A rendszer hasonló a sakkban és számos más kétszereplős játékokban használt pontrendszerekhez. Alapját két játékos között lejátszott meccsek adják, eltérően a jelenlegi ranglistáktól, amelyek különböző versenyeken való szereplés alapján adnak különböző pontszámokat. Van számos matematikai-statisztikai előnye amiért a folyópont rendszer pontosabb mint más rendszerek, de ezekbe most nem mennénk bele. Inkább gyakorlati oldalról mutatjuk be az előnyeit.

Alapelv

Az új pontrendszer alapja egy játékos játékerőssége, amit egy számmal adnak meg. Ez a szám leírja, hogy egy nála valamennyivel erősebb vagy gyengébb játékos ellen milyen valószínűséggel nyer illetve veszít. A versenyzők jatékerősségét két játékos között lejátszott meccsek alapján számolják ki. Ha a meccset a kevesebb folyóponttal rendelkező játékos nyeri, akkor a másik játékos pontjai közül valamennyit elnyer, így az ő folyópontjainak száma emelkedik, a vesztesé pedig csökken. Hogy hány pont cserél gazdát ily módon, azt a két játékos pontjai közti különbség határozza meg.

Tegyük fel a két játékos folyópontjai 1900 és 2200 és az alacsonyabban rangsorolt (1900) nyeri a meccset. Ilyenkor az ő pontjainak száma 50-el növekszik 1900-ról 1950-re, míg a vesztes játékos pontjai 2200-ról 2150-re csökkennek. Ha azonban a 2200-as játékos nyeri a meccset, akkor ő nem nyer pontokat az 1900-as játékos pedig nem veszít, hiszen papírforma eredmény született. Minél közelebb van két játékos egymáshoz, meccsenként annál kevesebb pont cserél gazdát. Tehát ha az előző példában az 1900-as játékos egy 1920 folyóponttal rendelkező játékossal játszik és nyer, akkor az ő új pontszáma 1910 lesz, míg a másik játékosé 1920-ról 1913-re csökken. Így biztosítja a rendszer, hogy minél nagyobb meglepetés eredmény születik annál több pont cserél gazdát. Az alábbi táblázat tartalmazza a játékerősségek közti különbségek és az egy meccs alatt gazdát cserélő folyópontok számát papírforma és meglepetés eredmény esetén. A folyópontok számításához bármilyen meccs alapul vehető, amatőr vagy profi versenyektől megyei vagy országos bajnokságban lejátszott meccsekig.

Játékosok pontjai közti különbség Papírforma eredmény (magasabban rangsorolt játékos nyer) Meglepetés eredmény (alacsonyabban rangsorolt játékos nyer)
0 -12 8 8
13 – 37 7 10
38 – 62 6 13
63 – 87 5 16
88 – 112 4 20
113 – 137 3 25
138 – 162 2 30
163 – 187 2 35
188 – 212 1 40
212 – 237 1 45
238 – 0 50

Hogy a gyakorlatban miként lehet elképzelni a különböző játékerősségeket? Csak egy hozzávetőleges összehasonlításként a különböző osztályok folyópontjai valahogy így alakulnak:

megye III 1300-1700
Megye II 1600-1900
Megye I 1800-2100
NB3 2000-2200
NB2 2150-2350
NB1 2300-2550
Extra liga 2500-

Miért lesz jó ez a ranglistarendszer nekünk?

Ranglistarendszer Szegeden
Az új ranglistarendszer akár profi szintig értelmezhető

Egy egységes rangsorolási rendszernek számos pozitív hozadéka lehet. Jelenleg számos, egymástól független ranglista van érvényben az országban, kezdve országos férfi, női, felnőtt, ifi stb. ranglistáktól, megyei és városi amatőr ranglistákig. Egy játékos ranglistapontjai gyakran nem összehasonlíthatóak egymással a különböző ranglistákon, arról nem is beszélve, hogy két különböző játékos összehasonlítása is lehetetlen ha nincs legálabb egy olyan ranglista amelyiken mindkettő rajta van. Ezzel szemben, a folyópont-rendszerben elég ha egy játékos egyszer játszik olyan játékos ellen aki már benne van a folyópont-rendszerben, onnantól kezdve rá is kiterjeszthető a folyópontok számítása ha szeretné.

A másik előny, hogy a folyópont-rendszerben a pontok folytonos skálán növekednek, vagyis megye 3-tól a világbajnokig összehasonlíthatóak az emberek egymással. Ez hol fontos? Például olyan esetekben ahol különböző kategóriákban játszó játékosok játékerőssége átfedhet. Ilyen például a megye 1 / NB3 / NB2 átmenetek, ahol a legjobb megye I-es játékosok simán NB3-as szinten játszanak. Ha lenne egy globális ranglista, akkor az a játékosok leigazolását is segítené a jelenlegi, gyakran szubjektív megítélések alapján.

Egy további előnye egy egységes pontrendszernek a versenyekben való kiemelésekben rejlik. A példa kedvéért képzeljuk el, hogy Wang LiQin megjelenik egy országos ranglistaversenyen. Hogy fogják őt kiemelni? Ha nincs rajta hazai ranglistán akkor nem lesz kiemelt, selejtezőt játszik, majd besorsolják a főtáblára. Ez persze nem neki lesz gond valószínűleg, hanem azoknak akik találkoznak vele a döntő fele vezető útján. Ezzel szemben, ahol egy globális ranglistarendszert használnak, ott Wang Liqin  Kínában szerzett pontjait fel lehet használni a kiemelésekhez. Ennél sokkal gyakoribb persze, hogy egy játékos elmegy versenyezni egy olyan régióba ahol nem ismerik (pl. egy győri játékos elmegy Szegedre). Játékerősség alapján lehet, hogy első kiemeltnek kellene lennie, azonban mivel nem ismerik a selejtezőtől indul és előfordulhat, hogy a másik legerősebb játékossal már a főtábla első körében találkozik. Márpedig a versenyek úgy szépek, ha a két legjobb játékos csak a döntő felé találkozik, az jobb a közönségnek is és a többi játékosnak is.

Ha egy kicsit belegondolunk, a jelenlegi rendszerben valaki pontjai függenek attól, hogy milyen gyakran versenyez, hol versenyez, mennyire erős a mezőny, stb.. Ha valaki kihagy egy versenyt, akkor eleshet valamennyi ponttól, ami miatt hátrébb less sorolva mint az a gyengébb játékos aki elment az adott versenyre. Valahol furcsa, hogy egy megyei ranglistavezetőnek lehet közel annyi pontja mint az országos férfi ranglistát vezető játékosnak, de legalábbis kétszerannyi mint a férfi extra ligás mezőny alsó végén elhelyezkedő – egyébként extra liga szintű – játékosnak. Ez ugye azért fordulhat elő, mert a ranglistapontok számolásánál nem az dönt, hogy milyen erősségű játékost győzőtt le valaki, hanem az, hogy adott versenyben milyen messzire jutott, 16, 8, 4 közé vagy döntőbe. Más szóval egy olyan rendszerben ami a versenyeredményeket díjazza és nem a nagyobb jatékerejű játékosok legyőzését, ott egy megyei 10 fős verseny döntőjébe jutni akár ugyanannyi pontot érhet mint egy országos felnőtt ranglistaversenyen 8 közé bejutni. Márpedig mint tudjuk a mezőny erőssége nem ugyanolyan a két versenyen.

Ranglistarendszerek összehasonlítása

Hasonló rendszert sok országban is használnak. USA, Kanada, Németország, Kína csak néhány példa. Például az ITTF által a világranglista kialakításához használt rendszer is hasonló, azonban az egy hibrid rendszer amit a kanadai ranglistarendszerbol vettek át. Van benne mind folyópont számítás, mind különböző versenyeken való szerepléssel szerezhető bónuszpontok. A bónuszpontok meghatározása azonban erősen szubjektív és a rendszert számtalan alkalommal kritizálták ez miatt. Az ITTF rendszere túlzottan jutalmazza ha valaki a Pro Tour és a világversenyek döntőibe bejut, így a pontok gyakran nem tükrözik hűen a játékosok erősségét. Minél többet játszik valaki nemzetközi versenyeken, annál magasabbak lehetnek a pontjai, valamennyire függetlenul a valós játékerősségétől. Így pl. az ITTF által számított pontok szerint Ma Long és Fang Bo (9. a ranglistán) között akkora a különbség mint Fang Bo és a ranglista kilencvenedik játékosa között, ami nyilvánvalóan nem reális (lásd a legutóbbi VB döntőt).

Hogyan kezdődik?

Fontos megjegyezni, hogy rendszer meghonosításakor a kiindulási pontok valamennyire szubjektívek, de az algoritmus felépítéséből adódóan a rendszer ‘kinövi’ a kezdeti szubjektivitásokat. Minél több meccset játszanak le a játékosok egymást közt, annál inkább ‘helyére kerül’ mindenkinek a pontszáma. Vagyis minél régebb óta működik a rendszer annál elenyészőbb mértékben befolyásolják a kiindulási pontszámok esetleges hibái az aktuális ranglistapontokat. Ezért aztán a rendszernek szüksége van egy betanulási fázisra (kb fél év) ami után az egyes játékosok pontszámai helyesnek tekinthetőek. 2015 őszétől ezt a betanulási fázist indítottuk el a Szegedi Asztalitenisz Sport Klubban Márki Ernő, Ferencz Viktor és jómagam (Nagy László), valamit a Szegedi MOAC részérol Kovács János közreműködésével.

Reméljük, hogy a cikk gondolatébresztő volt és minél többen figyelemmel fogják kísérni az új ranglistarendszert!

— nagygl —

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás